Eredeti cím: Star Wars: From the Adventures of Luke Skywalker

Írta: George Lucas (valójában Alan Dean Foster)

Címlap: Faniszló Ádám

USA kiadás: Ballantine Books, 1976. december

Magyar kiadás: Agave Könyvek, 2014. december 2.

Fordította: Gömöri Péter

Terjedelem: 220 oldal (USA kiadás), 256 oldal (magyar kiadás)

Éra: a Lázadás kora

Galaktikus idő: a yavini csata évében

Réges régen, egy messzi-messzi galaxisban…

Luke Skywalker a nagybátyja farmján dolgozik a félreeső Tatuin bolygón. A hétköznapi munka unalma helyett izgalmas csillagközi kalandokról ábrándozik. Kalandokról, melyek a legtávolabbi galaxisok idegen világaiba vezetnék.

Luke álma hamarosan teljesül: titkos üzenet birtokába jut, miszerint a gyönyörű Leia hercegnőt Darth Vader, a hatalmas és gonosz sith nagyúr tartja fogva. Eddig soha nem hallott a nőről, de tudja, hogy meg kell mentenie, méghozzá késlekedés nélkül.

Összetalálkozik a jedi Ben Kenobival, akinek az útmutatójával, a tőle kapott fénykarddal és bátorsággal felfegyverkezve Luke hirtelen a valaha volt legkegyetlenebb űrháború kellős közepén találja magát, és hamarosan egy elkeseredett összecsapásban vesz részt a Birodalom rettegett űrállomása, a Halálcsillag ellen…

A Csillagok háborúja 1976-ban indult útjára, és a későbbi mozifilmek a sci-fi legnépszerűbb és legnagyobb hatású alkotásává tették, sikere évtizedeken átívelve, mindmáig töretlen. Az olvasó az eredeti regény újra szerkesztett, napjaink nyelvezetéhez és az azóta hatalmas méretűre nőtt Star Wars univerzumhoz pontosabban illeszkedő kiadását tartja a kezében.

Mielőtt bármibe is belekezdenénk, most az Agave által kiadott Csillagok háborújáról lesz szó. Mivel ez nem újrafordítás, hanem egy átszerkesztett verzió, nagyrészt az átszerkesztett, illetve nem átszerkesztett dolgokról fogok most írni.

A történetet nagyon nem is fejtegetném, mindenki ismeri, ezért felesleges spoilerekről beszélni. Ha a film fényében nézzük ezt a regényt, annyit szeretnék röviden elmondani, hogy örülök, hogy benne vannak a kimaradt jelenetek, szerintem Luke barátait nem szabadott volna kihagyni a film végleges verziójából sem, főleg azért, ahogy Biggs elköszön tőle a Tatuinon. ^^ Egyébként teljesen élvezhető a regény, eltekintve a végső csata végtelen hosszúságától. Kétségtelen, hogy ezt látni kell, olvasva annyira nem jön át a feeling.

És akkor beszéljünk a 2014-es kiadásról. Először a könyv külsejét említeném. Nekem tetszik. Mivel a rohamosztagos-homokdűnés-droidos kép szépségesen fénylő, a fekete rész pedig matt, csak simogatná az ember napestig. 😛 Ami nekem még kifejezetten tetszik, az a könyv hátulja, mindegyik rész hátulján más űrjármű látható, ami éppen kapcsolódik valahogy az adott részhez, ebben az esetben a Millennium Falcon. Az elejére visszatérve már máshol is hangot adtam annak a véleményemnek, miszerint jogosnak érzem ezen a borítón a rohamosztagos sisakot, hiszen itt látunk először rohamosztagosokat, és olyan jellegzetes figurái a Star Warsnak, hogy nem is lehetett volna jobb helyet találni egy rohamosztagos sisaknak (hiszen az Ep5-ben és Ep6-ban már mindenféle rohamosztagosok megjelennek, de ez az igazi, eredeti, alap sisak és kész). Tehát az egész trilógia fantasztikusan mutat a könyvespolcon. Nem is bánom, hogy nem valamelyik ősrégi filmes plakátot rakták rá, így sokkal egyedibb és modernebb.

Most pedig valami olyasmi következik, ami hosszas kutatómunka eredménye. Lassan haladtam az olvasással, mert közben olvastam mellé a kozmoszos kiadást, az érdekesebb dolgokat ott is lecsekkoltam, akárcsak az angol verzióban, és bizonyos jeleneteket megnéztem a filmből. A magyar szinkronos verzió is említve lesz, de mivel nem tudtam lecsekkolni, csak régi emlékeimre tudtam hagyatkozni, ott majd a segítségetekre szorulok. Lesz itt örömködés, nyelvtan nácizás, úgyhogy akit nem érdekelnek a részletek, az most zárja be az ablakot.

Nagyon kíváncsi voltam erre az új kiadásra, hiszen azt ígérték, hogy modernizálva lesz a szöveg, stb. Ez az esetek nagy részében sikerült is, például már nincsen a szövegben galaktika, elnök, császári gárda, galaktikus cirkáló, császáriak, stb. Van helyettük galaxis, kancellár, birodalmi rohamosztagos, korvett és birodalmiak. Szerencsére az URH adótól is megszabadultunk, és megkaptuk helyette “az kommunikátort”, bizony, az URH névelője azért megmaradt a szövegben… De a számomra a kozmoszos kiadás első olvasásakor akkora sokkot okozó “Clone elleni háború” is végre megkapta méltó nevét, a klónháborúkat. Az ilyen kis apróságok, mint az “S-karéj” helyetti “támadó mód” teszik sokkal gördülékenyebbé az olvasást, hiszen ezekhez jobban hozzá vagyunk szokva.

Sajnos azonban az eredeti, angol kiadás is tartalmaz olyan kifejezéseket, amik a Föld szempontjából relevánsak, de egy messzi-messzi galaxisról szóló történetben teljesen oda nem illőnek hatnak, mint például amikor a fénykardra “özönvíz előtti” régiségként utalnak. Mi van? Tantaloszt meg már meg se merem említeni a görög mitológiából…

Szerencsére azért Vader itt már nagyúr és nem lovag, Leia se szentséged (pedig az angolban “Your Holiness”), hanem fenség, és az energiatelep is már sugárágyú – mennyivel több értelmet kap így a szöveg, nem?

Azért az angol “lock it down” még 2014-ben is lokalizálásként szerepel a börtönblokkos jelenetben, van ott még néhány kuszaság Han szövegében, de vannak ennél sokkal de sokkal érdekesebb dolgok.

Kinek mond az valamit, hogy bokk? Senkinek. Ezt tutira nem hagytam volna benne, hiszen a filmben, az angol eredetiben is azt mondják, hogy “boccsi”, és ha emlékeim nem csalnak, a magyar szinkron ezt ügyesen átvette, a regényben is “bocce” van írva, nem értem, a magyar változatban ez miért maradt még most is bokk? Itt kapartam a falat.

Van egy nagy rejtély is, ami bizonyára a legtöbb olvasóban felmerült – ki az a Colton kapitány? Magyar szinkront szintén csak emlékezetből mondom, de nekem onnan is Antilles kapitány rémlik, arról nem is beszélve, hogy a film eredeti verziójában is őt emlegetik, és mint tudjuk, ha Star Wars, akkor a film az atyaúristen, a könyv csak másodlagos.

Persze ennyivel azért nem lehet ezt elintézni, magyarázat kell.

A Sith-ek bosszújában (szigorúan nagy S!) a Tantive IV fedélzetén láthattuk Raymus Antillest és Colton kapitányt! A vénember Colton kapitányt, úgyhogy a 4. részben az nem lehet ő. Na de akkor ki az a Colton? Raymus Antilles fia, akit tiszteletből Coltonnak nevezett el? Nem. A 4. részben a kapitány Raymus Antilles, és ezt a StarWars.com-on is megerősítette Leland Chee, úgyhogy ez van, ami pedig a könyvben szerepel, az annyi mint egy vállrándítás. És ha már Raymus Antillesnél tartunk… Kár, hogy meghalt a karakter, pedig a 7. részben újra szerepelhetne. 😉 Persze ennek semmi köze az új kiadáshoz, ez csak egy érdekesség.

Ami még kiverte nálam a biztosítékot, azok a szalagok, amiket Vader hajkurászott, valószínűleg azért Leiát követte, mert feltételezte, hogy az ő hosszú hajába sok szalagot lehet kötni… Miféle szalagok?! Ne már! A regény angol verziójában is “tape” szerepel (a hajba való szalag meg ugye a ribbon), amiről nekem rögtön a kazetta, a magnó és a ceruza jut eszembe, amivel visszatekertük annak idején a kazettát. Meg a VHS, amiből a rossz videó kiszedte és jól megcsócsálta a szalagot. De a “tape” olyan jelentésű is lehet, hogy felvesz valamit a magnóra/szalagra. Hát ez se jobb, valljuk be. A filmben természetesen tervekről (plans) beszélnek, aminek már sokkal több értelmét látom, ha jól emlékszem, a szinkronban is így volt. Ezért én az új kiadásban biztos, hogy nem hagytam volna benne a szalagot, mert ma se nagyon használunk már ilyesmit, nehogy egy ilyen fejlett világ, mint a Star Warsé, szalagokra rögzítse az infót. Igazából ennél a szalag dolognál bármi jobb lett volna, adatok, információk, stb.

Vannak kisebb következetlenségek – a borító hátulján szerepel a “jedi” és a “sith”, ebben a formában. Az, hogy kisbetűvel vannak, nem is gond, elnézem. De hogy a könyvön belül a szövegben már “Szith” szerepel, ezt nem tudom szó nélkül hagyni. Komolyan, nem zavart volna, ha mindig kisbetűvel írják, de vették volna ki a z betűt! Na persze a kommunikátor névelőjéből se vették ki, Ó, az kommunikátor! Ezek után a Tie-on már nem lepődik meg az ember, csak szomorkodik magában, mint a motorizált kondásgyerek. Összehasonlításként szerepeljen itt az angol verzió: “flying farm boy”. Na? Ugye hogy ugye!

Aztán van nekünk egy Beggars-szorosunk, angolul Beggar’s Canyon. A Baljós árnyak regényváltozatában Koldus-kanyon. Kinek melyik tetszik a legjobban? Nekem a Koldus-kanyon. És melyik szimpatikusabb, a kőcséri patkány vagy a buckapatkány? Nekem itt is az utóbbi. De azt hiszem, ilyen formában csak a szinkronban szerepelt, javítsatok ki, ha tévedek. Én olyan logikán vagyok a patkányokat illetően, hogy ha már a taszkenek buckalakók, akkor ezek a kis patkányok is legyenek buckapatkányok. Persze a kőcséri patkánynak is megvan a maga bája, nem azt mondom. Ez nehéz döntés. 😉

És most jöjjön egy olyan dolog, ami valószínűleg az én műveletlenségemből adódik – amikor először megláttam leírva, hogy parírozva, azt mondtam, hogy ilyen szó NINCS! Panírozva, olyan van, az finom, de hogy jön a víváshoz? És aztán legjobb barátom, nevezzük csak G-nek, felvilágosított, hogy nem csak, hogy van olyan szó, hogy parírozva, de rögtön két jelentése is van! Egyszer az, hogy eltávolítod a húsról az inakat és undormányokat, másodszor pedig kivéded a támadást. Na, ez már így világos, kellett volna egy kisebb értelmező kéziszótár a könyv mellé. De az is lehet, hogy a 70-80-as években ez egy olyan átlagos szó volt, mint ma az asztal vagy a körömlakk.

Még egy ilyen ma már idejétmúlt szóval készültem, ez a süvölvény. Ezt persze ismertem, de én úgy érzem, ma már ezt se nagyon használjuk. Én legalábbis még soha nem mondtam ki azt a szót, hogy süvölvény. Inkább akkor már suhanc.

Összefoglalva a fenti kisregényemet, úgy látom, maradtak itt még változtatásra szoruló dolgok, de az is lehet, hogy én vagyok nagyon kötekedő. Ha így van, nézzétek el nekem, van egy ilyen szuperképességem, hogy kinyitok egy random könyvet, és ha abban csak egyetlen egy vesszőhiba van, tuti kiszúrom, még ha 2000 oldalas is a könyv. Úgyhogy az ilyenekre, mint az S-karéj, rögtön ugrok. De ezt javították, éljen-éljen! 😀

URH adóvevő… Nem tudok napirendre térni fölötte, jó hogy nem Szokol rádióval futkároznak a Halálcsillagon.

A háromoldalas kis jegyzetem végére érve úgy gondolom, hogy mindezek ellenére ez egy szépséges kiadvány. Köszönöm szépen a lehetőséget az Agave Könyveknek, hogy elolvashattam! 🙂 És rögtön neki is vágok A Birodalom visszavágnak, amit filmen amúgy imádok. A kedvencem a hat közül. 😛

Ha még nem szereztétek be az újra kiadott regényeket, akkor a kiadó honlapján ezen máris változtathattok, létezik egy csodálatos díszdobozos kiadás is, akinek esetleg ez megvan, mutathatna nekem róla képeket. 😉 #bookporn