Karen Traviss: A 66-os parancs

66-os
Eredeti cím: Order 66

Írta: Karen Traviss

Címlap: Greg Knight

USA kiadás: Del Rey, 2008. szeptember 16.

Magyar kiadás: Szukits Kiadó, 2014. március 5.

Fordította: Habony Gábor

Terjedelem: 432 oldal (USA kiadás), 553 oldal (magyar kiadás)

Éra: a Birodalom felemelkedésének kora

Galaktikus idő: 20-19 évvel a yavini csata előtt

A Klónháború elérte a legvéresebb szakaszát. Galaxisszerte rettegés és árulás uralkodik. A kommandósok, a Jedik és az egész Galaktikus Köztársaság eddigi élete véget ér és eljön egy új, sötét birodalom hajnala…

Bár a Klónháború a csúcspontjához közelít, még mindig nem lehet tudni, hogy a Köztársaság Nagy Hadserege vagy a Szeparatisták állnak-e győzelemre. A tét azonban a Különleges Erők olyan elit klónharcosai számára a legmagasabb, mint az Omega- és a Delta-osztag kommandósai, vagy a Nullásként ismert, renegát mélységi felderítők.

Palpatine szavaitól elszabadul az apokalipszis a Galaxisban: Itt az idő. Hajtsák végre a hatvanhatos parancsot! A Galaxis történelmének legbecstelenebb parancsa a végsőkig próbára teszi a klónkommandósok Köztársaságba vetett hitét és hűségüket, amelyet Jedi szövetségeseik iránt éreznek.

Erről a könyvről nem lehet spoilermentesen írni (én legalábbis nem tudok és nem is akarok), úgyhogy SPOILER, ha még nem olvastad.

Ez a könyv borzasztó volt!

Azok alapján, ami történt benne. Az utolsó nagyjából 100 oldalt végigbőgtem. Na nem azt mondom, hogy hisztérikusan, de állandóan könnyes volt a szemem. És nem Etain miatt. Hanem a többiek miatt. Amit ők éreztek, amin átmentek és láttak és tapasztaltak. Borzasztó volt.

A RepCom könyvek nem akcióorientáltak. Van bennük akció is, de sokkal inkább elgondolkodtatják az embert. Most már nem annyira a klónokról volt szó, hanem a Jedikről, hogy ők mennyire hibásak ebben az egészben. Persze nem is csoda, hiszen erről is szót kell ejteni, mert a 66-os parancs leginkább őket érinti. Nem értek egyet azzal, hogy mindenről ők tehetnek, azzal se, ahogy Traviss teljesen lejáratja a Jediket, mert ennyire azért nem voltak ők rosszak. Ráfért volna egy reformáció a Rendre, ez igaz, és szerintem meg is tették volna, ha a háború nem így ér véget. Mert sokan belátták közülük, hogy nem jó ez így.

Látszik, hogy mennyire nem tökéletesek – erre a legjobb példa Etain. Ami miatt maradt harcolni, az mind szép és jó, de mit ért el vele? Semmit. És a butaságára csak rátett még egy lapáttal akkor, amikor a 66-os kiadása után nem azt tette a Coruscanton, amit előre megbeszéltek. Skiratának megvolt a tökéletes terve, de nem, Etainnek ott kellett grasszálni a klónok között, meg nézelődni, meg mit tudom én. Saját magának köszönheti azt, ami vele történt. Ettől függetlenül sajnálom, mert nem lehetett együtt békességben és boldogságban a szerelmével és a gyermekével. És őket sokkal jobban sajnálom. Az egész bandát jobban sajnálom, mint Etaint.

Akkor bőgtem, amikor ők ki voltak borulva. Még Ordo is! Na és ahogy Skirata reagált.

Visszatérve a Jedikre. Feltűnik a könyvben Callista, aki Barbara Hambly nagyon rossz könyveiben szerepelt, neki külön örültem, főleg azért, mert ő nem a hagyományos értelemben vett Jedi volt. Ezek a hippi-Jedik nekem teljesen újak voltak, még nem hallottam erről a bandáról. De ők a jövő. Hiszen ilyen lesz az új Jedi Rend majd a Birodalom bukása után. És Callista ebben a könyvben csak nagyon keveset szerepelt, kíváncsi vagyok, hogy a következő részben mi lesz vele, mert erre a két mondatra teljesen felesleges volt belekeverni az egészbe.

Annyira hihetetlen, hogy itt van ennyi Jedi, ennyi Erőhasználó, és senkinek se tűnik fel, hogy évtizedek óta az orruknál fogva vezetik őket. És olyan rossz irányba vitték el ezt az egész Jedi-dolgot, hogy a háború és minden után, a 66-os kiadásakor szinte senki nem is sajnálja őket!

Durva volt látni leírva azt a mondatot, hogy “Hajtsák végre a 66-os parancsot!”. A filmben is az volt, mindig bőgök rajta. Viszont a könyvben a hatása nem volt olyan katartikus. Valahogy nem használta ki az írónő a benne rejlő lehetőségeket. Persze rögtön az merül fel az emberben, hogy na ki fog meghalni? Csak nehogy a kedvencem, Ordo. És voltak olyan pillanatok, amikor komolyan azt hittem, hogy most fogja lenyisszantani a fejét Zey. Vagy akárki. De nem. Ketten haltak meg összesen (Etain és Sev), és ebből egy volt Jedi. Engem nem zavar az ilyesmi, sőt, szeretem, ha az állandó szereplőket meg meri ölni valaki. De az egész bandából ketten haltak meg. Ez nagyon kevés. Imádom az összes szereplőt, bármelyiket jobban sajnáltam volna ennél a kettőnél, de én simán megléptem volna még egy-két halált. Mondjuk Etain halála kettővel is felér, hiszen ő édesanya is volt, és ezért olyan megrázó a halála. Inkább csak ezért megrázó.

Ami még nem tetszett, hogy rögtön mindenki összeházasodott. Minek? Túl gyorsnak éreztem a tempót, na meg a házasságok száma is több volt annál, mint amit egy könyvön belül szívesen lát az ember.

A mandók jók, a Jedik rosszak? Úgy van beállítva az egész, mintha nem is lenne átmenet. Talán valaki mondja is a regényben, vagy gondolkodik azon, hogy a Jedik a világos oldalt szolgálják elméletileg, pedig jobb lett volna, ha megtalálják az arany középutat a sötét és a világos oldal között (hiszen jól tudjuk, hogy a szürkének is legalább 50 árnyalata van ;)). Akkor bizony itt is tessék megtalálni. Mert nem csak két Jedi van a Galaxisban, aki a mandók értékítélete alapján jogosult arra a jóra.

Ezektől eltekintve semmi bajom nem volt a könyvvel, amiket kiemeltem, azok nem is olyan meghatározóak benne. Kicsit talán nehézkesen indult be a sztori, de pár fejezet után már nehéz volt letenni, ezt bizonyítja az is, hogy én éjjel 2-kor fejeztem be. Nem is tudtam volna úgy aludni, hogy pont a végét hagyom meg másnapra. Viszont hogy írjak róla, kellett pár nap, hogy leülepedjen, és megemésszem. Ebben nagy segítségemre van a folytatás, az 501-es.

Formai problémáim vannak még: nincs szereplőlista és mando szótár. Ez utóbbi most annyira nem hiányzott, mint legutóbb, de akkor is jót tenne a lelkemnek, ha ott lenne. A szereplőlista meg kötelező. A nyomdai problémákat már nem is említem, mert hetekig küldözgettük egymásnak a kiadóval a hibás könyveket, és elegem van belőle…

Nektek hogy tetszett a regény? Ne felejtsétek el csillagozni is! 🙂

10 thoughts on “Karen Traviss: A 66-os parancs

  1. Én még csak most kezdtem bele ebbe a könyvbe. Remélem jó lesz, mert sajnos az első részt leszámítva eléggé negatív véleményem van a sorozatról.

    Kedvelés

  2. Karen Traviss: A 66-os parancs

    A könyv az eddigiekhez megszokottan jó vastag, sok szereplővel és tele drámával. A sztori nagyon hosszú felvezetést kap, több mint 300 oldalt szán az írónő arra, hogy bemutassa a Klónháború utolsó időszakát és hozzákösse az eseményeket A Sith-ek bosszújához. Természetesen végig a Skirata kán tagjai vannak a középpontban, akik már egy nagy család lettek.

    [shush]
    A haurgabi csata is megmutatja, hogy a Köztársaság végnapjaiban már egyre jobban a Birodalomra hajaz. Kal Skirata mindvégig azon van, hogy fiait és családjukat kimentse a háború poklából. Darman végre megtudja a titkot a fiáról, hamar kibékül Etain-nel. Palpatine szép lassan elkezdte felállítani a birodalmi hadsereg első nagyobb egységeit. Kal hamarosan a Sith Nagyúr célkeresztjében talája magát. A könyv végén jó képet kapunk a Republic Commando játék kashyyyki bevetéséről, Sev eltűnéséről. Ezzel párhuzamosan megkezdődik Grievous Coruscant elleni támadása. A film eseményeiből szinte semmit se látunk, csupán utálások útján szerzünk tudomást az eseményekről. Kal-nak nagy nehezen sikerül megszervezni a menekülést, ám ekkor kiadják A 66-os parancsot, ami alaposan összekuszálja a dolgokat. Míg a klónsereg szinte teljes egésze könyörtelenül végrehajtja a parancsot, addig a nullások és az Omega a menekülés előkészítésével vannak elfoglalva. Sajnos Etain visszatérése tragédiába torkollik: Darman szerelme meghal, Niner súlyosan megsérül, Dar és Niner a Coruscant-on ragadnak. Kal teljesen kikel magából. A Skirata klán többségének sikerül Mandalore-ra menekülnie, de az új otthonban nincs öröm, inkább a gyászé a főszerep. Mindenféleképpen örvendetes, hogy Kad legalább biztonságban van.
    [/shush]

    A sorozat legdrámaibb része lett ez a könyv. Karen Traviss szokásához híven a legmagasabb szintre emelte a drámát, az emberi érzelmeket és a konfliktusokat. A csaták csupán a töltelék szerepét töltik be. A szereplők közötti családias hangulat és a nagy események okozta hatalmas feszültség az, ami igazán felejthetetlenné teszi ezt az alkotást. Az írónő a lehető legjobban játszik az érzelmek húrjain és így az olvasó számára az egész regény megható és szívhez szóló. Gyönyörű munka, a legjobb Star Wars alkotások között mindenféleképpen ott a helye. Ötös, méghhozzá dicséretes.
    Kenterbe veri A klónok háborúja sorozat összes klónokra fókuszáló epizódját.

    Kedvelés

    • Érdekes, hogy a többség pozitívan vélekedik erről a sorozatról, pedig én talán egy kis túlzással a legrosszabb Star Wars regények közé sorolnám őket (az első rész kivételével, mert az kifejezetten jó volt, de onnantól kezdve fokozatosan esett a színvonal). A könyv utolsó harmadát úgy kellett végigszenvednem, pedig az az a rész, ahol történik is valami értékelhető. Már csak az Imperial Commando van hátra, de egyelőre nem érzek késztetést rá, hogy belekezdjek, inkább a Megtévesztés leplével folytatom.

      Kedvelés

    • Pedig jó lenne. Persze nem 4000 Ft-ért, hanem mondjuk egy ezressel olcsóbban a papírnál. Pár napja vettem pl. a libritől ekönyvet, és 1700 Ft-tal volt olcsóbb a papírnál.

      Kedvelés

      • Az e-booknak van egy jelentős kockázata: sokkal jobban el fog terjedni a torrent oldalakon a könyv, egyre többen ingyen letöltik. Szerintem elsősorban ettől félnek.
        A másik probléma szerintem az, hogy az e-book nem terjedt el eléggé (egyszer egy könyvkiadásban járatos szakértőtől hallottam azt, mi szerint lehet, hogy nem is fog ennél jelentősebben elterjedni).

        És e mellett úgy hallottam, hogy jó minőségű e-book olvasó, mely nem rongálja a szemet elég borsos áron kapható.

        Erről jutott még eszembe, hogy van egy dolog, aminek soha nem tudtam utánajárni, de mindig is érdekelt. Az e-book olvasó, amire le van töltve a könyv, ugyebár egy műszaki berendezés. Ez elromolhat, eltörhet, stb. Mi lesz így az adott illető letöltött könyveivel? Elvesznek azok is?

        Kedvelés

      • Eddig akármilyen ekönyvet vettem, vagy akár képregényt, az az első letöltés után is letölthető maradt az adott áruházban az ekönyveim fülnél.

        Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s