Tegnap, azaz augusztus 31-én ünnepelte Dee Bradley Baker, azaz a klónok eredeti hangja a születésnapját! Ebből kifolyólag úgy döntöttem, hogy lefordítok egy interjút, amit a Celebration V-on készítettek vele. Igazán érdekes interjú, szerintem érdemes elolvasni. 😉

Baker le sem tagadhatná, hogy egy igazi geek. Szinkronizált a Haloban és a Gears of Warban, de mindezek mellett olyan animációs sorozatokban is megcsillogtatta már tehetségét, mint a Batman: The Brave and the Bold és a Phineas and Ferb.

A Cartoon Network The Clone Wars című sorozatában pedig ő szólaltatja meg Rexet és az összes többi klónt egyaránt.

A Celebration V-on sikerült egy fantasztikus interjút készítenie vele a GeekDadnek, mely során szó esett a karrierjéről, a gyereknevelésről és a geek létről, valamint a The Clone Wars következő évadjáról és a Nickelodeon Avatar: The Last Airbender spinoffjáról, mely hamarosan érkezik a csatornára.

Még mielőtt leültünk, elkezdtünk beszélgetni az apaságról és a geekségről, majd a beszélgetést abbahagyva bekapcsoltam a diktafont, ezért kezdődik az interjú a dolgok közepén.

Dee Bradley Baker: Egy középkorú apa vagyok, ami azt jelenti, hogy nincs időm arra, hogy beszélgessek, vagy egyáltalán csak felvegyem a kapcsolatot a barátaimmal például Xboxon. Két kedvenc játékommal szoktunk játszani, az egyik a Gears of War 2, a másik pedig a Left 4 Dead 2. Három új szörnyeteg vagyok a Left 4 Dead 2-ben, szóval megölünk engem, amíg…

GeekDad: Tehát, hány gyermeked van?

DBB: Kettő. Van egy ötéves és egy tízéves lányom. Jelenleg több olyan rajzfilmet is nézünk, amiben szinkronizálok. A tízévesem imádja a TCW-t és a Phineas and Ferbet, az ötévesem pedig szintén a Phineas and Ferbet kedveli.

Higgy nekem, egy igazi geek apa vagyok. Itt van velem az iPadem, van egy iPhone-om és egy Xboxom is. Imádom a technológiát és úgy akarom érezni magam, mintha a jövőben élnék és ezek az eszközök segítenek ilyen érzést kelteni.

GD: Azt mondod, hogy egy igazi geek apuka vagy és, hogy van egy csomó furcsa mániád: ezt a munkát és azt a mindenféle geekséget, ami ezzel jár, csak véletlenül kaptad meg… vagy természetedből adódóan vonzódsz az ilyen dolgokhoz, és keresed őket?

DBB: Az út, melyet életem során követtem, közelebb áll az utóbbihoz. Amikor gyerek voltam, úgy gondoltam, hogy paleontológus leszek, mert imádtam a dinoszauruszokat. Szerettem a szörnyes filmeket és a sci-fit, és amikor a Star Wars megjelent, eldobtam tőle az agyam, akárcsak a Harmadik típusú találkozásoktól. Ekkor úgy gondoltam, hogy majd speciális effektusokkal fogok később foglalkozni, mert az mennyire király. De komolyan, szörnyek rajzolgatása és dinoszauruszokról való tanulás helyett csak folytattam azokat a dolgokat, amiket szerettem. Nem tudtam, hogy fog majd beválni ez.

És ezek a dolgok juttattak el a szinkronizáláshoz és teljesen bele is bonyolódtam. Ez már egy kialakult rendszer, amit igazán szeretek és közben próbálok pénzt is keresni vele. És most itt vagyunk.

Úgy értem, el se tudom mondani, hogy milyen magával ragadó érzés, hogy részese lehetek a Star Warsnak. Tegnap írtam twitteren, hogy milyen szomorú, hogy egy mai gyerek nem tudja úgy nézni A Birodalom visszavágot, hogy egészen addig nem tud róla, hogy Darth Vader Luke apja, amíg el nem hangzik az a bizonyos mondat (“Én vagyok az apád.”), ami újraértelmezi a két filmet. Nekik nincs az a meglepetés, amit mi átéltünk annak idején és szerintem ez egy kicsit szomorú. Elmész egy filmre és már láttad. Az előzetes lelövi az egészet, elolvasod az összes véleményt, elég sokat lehet megtudni minden egyes mozzanatról. De ha visszamegyünk abba az időbe, amikor én láttam a filmet, emlékszem, a denveri színházteremre, ahol ültem és azt a pillanatot soha nem felejtem el.

GD: Ezért mutattad meg a lányaidnak is a Star Warst. Hogyan élték meg ezt ők?

DBB: Először a most tízéves lányomnak mutattam Star Warsos dolgokat… A 4. résszel kezdtem, amikor ő körülbelül hét vagy nyolc éves lehetett. Azt gondoltam, hogy ez oké lesz. Amikor kilenc éves volt, megnéztük az egész klasszikus trilógiát, aztán az első és második részt, kivéve a harmadikat, mert ez a rész már elég durva. A határokat feszegeti. Meg akarod védeni a gyerekeidet, jó apa akarsz lenni és habár én csinálom ezt, nem akarok mindent rájuk erőltetni. És amikor néztük ezt a részt – ő egy okos gyerek –, tehát nézte a filmet és a felénél ezt mondta: „Apa, szerintem nem akarom megnézni ennek a filmnek a végét. Szerintem várok, amíg 10 éves nem leszek.”. Én meg mondtam neki, hogy oké, jól van. Nagyon büszke vagyok a gyerekeimre, amiért elmondanak nekem ilyen dolgokat, mint ez és hogy látják, hogy mi következik.

Úgy értem, hogy ő látta a sorozatot is… és számára elfogadott tény, hogy a klónok hősök és Anakin is egy hős, de a 3. részben minden megváltozik, a jófiúkból rosszak lesznek, és őszintén szólva ez sok egy kisgyerek számára. Megállapítod, hogy mi a jó, mi a rossz, és már ez is nagyobb kilátást ad nekik a világra, de nem kell beleerőszakolni a gyermekkorukba. Azt akarom, hogy legyen gyerekkora a lányomnak, bár manapság ez egyre nehezebb a gyerekek számára. Nagyon büszke voltam rá (a döntése miatt) és jól éreztem magam.

GD: Mint szülő, ismerned kell a gyerekeidet.

DBB: A fő, hogy velük legyél. Egy szülőnek ez a feladata, szerintem. A média és a videojátékok félelmet válthatnak ki belőlük és tudod mit? Csak vigyázz a gyerekeidre. Ne hagyd, hogy ezek az eszközök vigyázzanak a gyermekeidre. Ott kell lenned. Ha jelen vagy, át tudod beszélni velük ezeket a dolgokat és ők el tudják mondani, ha kényelmetlenül érzik magukat és tudod figyelni a reakcióikat.

A gyerekeim most éppen a Nickelodeon Avatar című sorozatán dolgoznak, amire nagyon büszke vagyok. Sokat jelent nekem a The Clone Wars és az Avatar is, hiszen a legtöbb teremtménynek én kölcsönöztem a hangját. Nos, az új Avatar sorozatra szereplőválogatást írtak ki. A sorozatban a fiatalabb Avatárnak volt egy visszatekintése ötéves önmagára. A tízéves gyerekemet meghallgatták és volt két mondata, mire az ötéves lányom azt mondta, hogy „Apa, én is meghallgatást akarok. Én is ki akarom próbálni.” és hagytam, hogy megpróbálja. A sorozat címe Az utolsó léghajlító: Korra utazása – a lányom neve pedig Cora. Ez egy különös egybeesés, hogy szerepel benne egy névrokona is, aki a sorozat hősies karaktere. Ez nagyon király.

(Közben a Nickelodeon bejelentette, hogy a sorozat címe Korra legendája lesz, és Baker is megerősítette, hogy ő is dolgozik a sorozaton.)

DBB: De most itt vagyok (a CV-on) azoknak a dolgoknak a közepében, amelyekről gyerekkorom óta álmodtam. A Star Wars részese lettem. Rajzoltam egy rakás szörnyet és lényt és el akartam küldeni őket George Lucasnak, hogy azt mondhassam „Én szeretném megtervezni a következő kantinás lényeket”, de soha nem tettem meg. Habár a rajzokat megtartottam. A családom készített nekem egy jawa jelmezt Halloweenre, amikor 77-ben bemutatták a Star Warst. 78-ban, amikor újra mozikba került a film, a helyi mozi felbérelt, hogy én legyek a jawa: egész nyáron be voltam öltözve és ijesztgettem az embereket a jawa hangommal és jelmezemmel és egész nyáron a negyedik részt néztem és mozijegy volt a fizetségem.

Úgy érzem, mintha a gyerekkori álmomban élnék. Ez nagyon izgalmas. Mi már láttuk a The Clone Wars harmadik évadának első két részét – észveszejtően jó. A Rookies című epizód előzménye. Ez az egyik kedvencem, minden a klónokról szól. Bepillantást nyerhetünk a kiképzésükbe, majd megtámadja őket Ventress. Kaminót elég durva támadás éri, itt lesz egy nagy csata, ami hihetetlen, és velejárója ennek az egésznek.

Köszönöm szépen a segítséget Milánnak és Sisinek! :love2: