Két nap múlva fog megjelenni a The Star Wars című képregény első része. Egy régebbi interjút hoztunk most a készítőkkel, ami az Entertainment Weeklyn jelent meg.

A Jedik univerzuma nem egy nap alatt teremtődött, és a folyamatnak voltak igencsak furcsa fázisai. Ha belelapozol a The Star Wars forgatókönyvének 1974-es vázlatába, amit George Lucas írt, egy igazán vicces változatát fogod olvasni a világ leghíresebb űreposzának, melyben szerepel egy Starkiller nevű harcos és egy hüllőszerű alien, akit Han Solónak hívnak.

A Star Warsnak ez a verziója eléggé kidolgozatlan volt, de most a Dark Horse Comics megjelenteti egy olyan történetként, ami egyszerre ismerős és idegen.

Az oregoni képregénykiadó számára ez akár a búcsú is lehet a Jedi mitológiától. A Star Wars képregények képezték a kiadó magját már az 1990-es évek elejétől. Most, hogy a Disney felvásárolta a Lucasfilmet, a Dark Horse akár el is veszítheti a Star Wars képregények kiadásának jogait. Mike Richardsonnal és Randy Stradleyvel beszélgettünk az univerzumok újra felfedezéséről és a Birodalmak elvesztéséről.

Entertainment Weekly: A The Star Wars a Jedik univerzumának egy új oldalát mutatja be, de rengeteg meglepő részletet is tartalmaz. Sikerült gyorsan összehozni ezt a projektet vagy akadtak komplikációk is?
Randy Stradley: Ez most gyorsan ment. Nagyjából tíz évvel ezelőtt vagy még régebben kerestük meg az ötlettel a Lucasfilmet és nyíltan megmondták nekünk, hogy George sose fog rákapni az ötletre vagy soha nem fogja engedélyezni. Telt múlt az idő, és Jonathan Rinzler, a LucasBooks egyik szerkesztője felvetette a régi ötletet és George belement. Szóval George meggondolta magát, vagy inkább az történhetett, hogy annak idején senki se merte vállalni a szerepet, hogy odamegy hozzá, és megkérdezze, mit gondol az ötletről. Ez volt az első alkalom, hogy személyesen George is bekapcsolódott a munkába. Átnézte a különböző karakter-, jármű- és helyszínvázlatokat, aztán kiválasztott egyet, ami tetszett neki. Megmutatta, hogy milyen lett volna a forgatókönyv, ha azt viszik filmre.

Az eredeti történet nagyon hasonlított a John Carterre és a Flash Gordonra…
Stradley: Látványában inkább a Flash Gordonra. Rengeteg olyan elem van benne, ami egyértelműen a Star Warsé, de sok olyan is van, ami eltér tőle. Itt például Luke Skywalker egy idősebb tábornok, Han Solo pedig egy zöld gyík. A vukik vezetik a végső támadást a birodalmi állomás ellen, amit soha nem hívtak Halálcsillagnak. Tehát nem ugyanaz, de mégis vannak olyan részei, amik hasonlóak.

Milyen megközelítést használt a kreatív csapat ehhez a projekthez?
Stradley: Nagyon sokáig kerestük azt az embert, aki megfelel ehhez a munkához, és ekkor – majdnem véletlenül – rábukkantam Mike Mayhew munkáira – nincs kapcsolatban Peter Mayhew-vel, aki Csubakkát játszotta. De jónak tűnt. George kedveli a klasszikus kinézetű képregényeket, Jack Kirby és a 60-as évek nagy rajongója, és Mike rajzai és történetvezetése ezekre emlékeztet, még akkor is, ha a stílusa modern. Jó kombinációnak tűnt és még George-nak is tetszett, amit látott. Nagyon izgatottak voltunk. Az új univerzum megtervezésének terhe persze nem szakadt rá Mike-ra, mellette volt még egy egész csapat képregényes és történetíró művész, hogy megalkossák a karaktereket, a járműveket és a helyszíneket.

A Dark Horse-nak és a Star Warsnak már nagy történelme van. A Hellboy, A Maszk, a Concrete és a 300 mellett az SW egy igazán jelentős részét képezi a Dark Horse sikertörténetének.
Mike Richardson: Most már a kritikai siker is megvan, de az első anyagi sikereket az Alien, az Aliens és az Alien vs. Predator hozta. Van egy olyan teóriánk, hogy ez azért történt így, mert – a Marvellel és a DC-vel szemben – évtizedekig nem voltak olyan karaktereink, amelyekkel folytatásokat lehetett volna csinálni a rajongók kedvenc filmjeihez. Úgyhogy az első sikerek után jöhetett a kedvencünk, a Star Wars. Főiskolás koromban tizenkilencszer láttam moziban a Csillagok háborúját. Mindig visszamentem, és csak néztem újra és újra. Akkor még a Marvelé volt és nem csináltak vele semmit, és aztán a mi sikerünk új távlatokat nyitott a filmeken alapuló képregények számára.

A filmeken alapuló képregények éveken át csupán másodlagos kiegészítőknek számítottak, és kötötték őket a filmek történései…
Richardson: Korábban azokat a képregényeket nagyrészt ismeretlenek készítették el (csúcstehetségek helyett) és nem is kifejezetten jól, legalábbis szerintünk. A képregények korai napjaiban a film címére bízták az eladásokat, és nem tettek nagy erőfeszítéseket. Persze voltak kivételek: Walt Simonson Alien adaptációja jól sikerült. De mi a helyzet a mitológia bővítésével? Nem gondolom, hogy valamelyiküknek is sikerült volna. Nem is nagyon próbálkoztak.

Az 1970-es évek végén a Marvel meglepő helyekre vitte a Star Wars képregények mitológiáját. Emlékszem Han Solo-ra, amint pisztolyhőssé válik, és szövetkezik egy óriási zöld nyúllal…
Stradley: A Marvel történeteit más szemmel kell vizsgálni. Nem tudták, hogy jön egy második film, és nem tudhatták, milyen formát ölt majd. Csak mentek előre a történettel, bár az is igaz, hogy néhány olyan helyre is elmerészkedtek, ahova mi biztosan nem mentünk volna.
Richardson: Amin mi nagyon csodálkoztunk, az az, hogy A Jedi visszatér után úgy tűnt, a Marvel eldöntötte, a Star Wars véget ért. Láttuk, hogy nincs új film a láthatáron, nem jönnek ki új figurák, a rajongók mégis várják őket. Ahhoz voltak szokva, hogy egyre több Csillagok háborúját kapjanak, nem pedig kevesebbet. Megkérdeztük magunktól: “Hé, mi lenne a következő filmben, amit látni szeretnénk?”, és ez összekötött minket a többi fannal, akik nem álltak még készen a Star Wars elengedésére.

A Dark Horse eltávolította a Star Wars képregényeket a központi sagától és más korok kalandjait, más karaktereket mutatott be. Ezt a hozzáállás a Lucasfilm is osztani látszik, hiszen Boba Fettel és Han solóval terveznek spin-off filmeket. Gondoljátok, hogy a Dark Horse kánonból is átvesznek valamit?
Richardson: Nem tartom elképzelhetőnek. Úgy értem, lehetséges, és a jogok is náluk vannak hozzá, de tudod, mindenki szeretne a saját ötleteivel előrukkolni, és ez a Star Wars esetében fokozottan igaz. Úgy látszik, hogy aki a Csillagok háborúján dolgozik, az mind szeretné otthagyni az ujjlenyomatát a mitológiáján. Az lehet, hogy a munkánk valamilyen formában befolyásolja majd a filmeket. Az általunk teremtett karakterek a mitológia részei, szóval az alapanyag ott van, és a filmesek biztosan átrágják magukat rajta.
Stradley: Rákerestünk a Vérvörös Birodalmunkra (Crimson Empire) a Wookieepedián, és nem hittünk a szemünknek, mennyi mindent írtak az általunk készített képregény köré. És ez mind a hatalmas Star Wars mítosz része, amibe hogyha beleolvasol, látod milyen csodálatos. Van olyan mellékszereplőnk, aki talán 20 oldalán szerepelhetett a egész képregénysorozatnak, most mégis teljes legendák szólnak róla.

Mint történetmesélők, megtaláltátok a módját, hogyan bővítsétek tovább a Star Wars mitológiáját?
Stradley: Szerintem ez nagyszerűen sikerült. Bámulatos dolog, hogy az egész, amit George kitalált, magától gyarapodik. Nem csak a karakterek és a helyzetek, hanem az egész galaxis, és amikor nézed a régi filmeket, jobban mögé látsz a történéseknek, mintha csak azt tudnád, amit a filmben láttál. Az események sora 25000 évre bővült ki. Hány olyan történet van, ami a Földön játszódik? Vegyük ezt a számot és szorozzuk meg a Star Wars galaxis százezer bolygórendszerével.
Richardson: Azért volt olyan pont, amikor belefáradtunk az alternatív dimenziók kitalálásába és kikapcsoltunk. Szóval próbálkoztunk még jobban kiterjeszteni, de nem gondolták, hogy ez szükséges.

Ez érdekes. Felmerül a kérdés, hogy milyen volt a Lucasfilmmel dolgozni?
Richardson: Szerintem remek partneri kapcsolat volt. Bíztak bennünk. Megengedték, hogy úgy készítsük, ahogy mi szeretnénk, de természetesen mindig követték a munkánkat és védték a saját kontinuitásukat. Próbáltunk beszélni más franchise-ok tulajdonosaival is, hogy kövessük az ő példájukat, mert például a filmeknél is az történik, hogy behoznak egy új tehetséges írót vagy rendezőt és nekik is megvannak a saját ötleteik. Amikor elpusztítják egy egész franchise kontinuitását, az gyakran a franchise hitelességét is tönkreteszi.

Tudnátok mondani egy példát, hogy hogyan fejezte ki valamivel kapcsolatban Lucas, hogy bekerülhet a sorozatba?
Stradley: Közvetlenül George-tól nem hallottunk semmit, de Jonathan [Rinzler] mindent megmutatott neki, és néhány dologgal kapcsolatban volt három vagy négy verziója is, hogy hogyan nézhetne ki. És ilyeneket mondott, hogy “Ez legyen.” vagy “Ez az első kell és ez a második lehet valami a háttérben.” vagy valami ilyesmit. Hallottam dolgokat a Lucasfilmnél dolgozó emberektől is. Ilyeneket mondtak, hogy “Ez nem fog megjelenni, de George-nak tetszik.”. Vagy néha az volt, hogy “Nem mondhatom el, hogy ki, de valaki több másolatot kért ebből a könyvből.”.

Mint rajongók, mit reméltek a készülő új filmtrilógiától?
Stradley: Remélem, nem csak az lesz, hogy a régi alapot újítják meg. Kaptak egy egész galaxist, és itt a lehetőség, hogy tovább bővítsék. Ehhez pedig itt van az EU és a mi képregényeink is. A régi dolgokról már túl sok bőrt lehúztak. Remélem, látunk majd új karaktereket és bolygókat is. Nem úgy gondolok rá, mint valami nagy gondra. Szerintem valami új felé tartanak, bár elég régóta csinálom ezt, és láttam már, hogy milyen sok embertől várták, hogy ugyanazt csinálja, amit korábban.
Richardson: Igen, jó lenne látni valami teljesen újat. Talán lehetnek benne utalások a régi karakterekre, de egy új kezdet kellene. Fantasztikus filmeseket vontak bele a munkálatokba. Nagyon jó, hogy J. J. Abrams is a fedélzeten van. Nem hiszem, hogy az újrahasznosítás felől közelítené meg a témát és Kathleen Kennedy irányításával szép jövőt jósolok a franchise-nak.

Az interjú 2013. április 8-án jelent meg. Fordítás: Eszter és Kalevala