Milyen is volt a Star Wars koncert?

A Papp László Sportarénában éppen egy hete került megrendezésre a Star Wars in Concert IV. epizódot feldolgozó változata. Az eseményt több mint fél éve reklámozták, így valószínűleg nem sok rajongó maradt, aki ne szerzett volna tudomást róla így vagy úgy. De vajon bánhatja-e az, aki végül nem jutott el rá?


A koncert lényege és egyben különlegessége ugye az, hogy nem egy válogatást hallunk, ami alatt jeleneteket vetítenek a zenekar mögé, hanem a komplett filmet megnézhetjük élő zenével. A dialógusokat eredeti nyelven, felirattal élvezhetjük.
Ez egy nagyon jó ötlet, melyet hallva a legtöbb rajongó érdeklődését felkelti, azonban nem elég az ötlet, a kivitelezésnek is színvonalasnak kell lennie, hogy igazán maradandó élményt nyújtson a résztvevőknek. A kivitelezésnek pedig két fontos összetevője van: a helyszín és az előadók.
Az utóbbiakról egy rossz szavunk nem lehet. A Prágai Filharmónikus Zenekar játéka a legtöbbször még azoknak a fülével is elhitette, hogy a londoniakat hallja, akik az elmúlt évtizedek alatt valószínűleg már ezerötszázszor hallották az eredetit, Christophe Eliot karmester pedig tizedmásodperces pontossággal illesztette a filmhez John Williams legendás dallamait. Talán néhol túlzottan is olyan volt, mintha az eredetit nézné/hallgatná az ember, és meg is feledkezett róla egy időre, hogy koncerten ül. Ez egyébként azért is fordulhatott elő, mert a film adottságaiból következően sok üresjárat volt a zenekar számára. Ilyenkor ők is csak ültek és nézték a filmet (háttal). Majd A Birodalom visszavágban több dolguk lesz, az egy picit muzikálisabb.

A koncert előtt. (kattra nő)

A helyszín kérdésével kapcsolatban, elöljáróban leszögeznénk, hogy a lehető legolcsóbb helyen ültünk, a 113-as szektorban, így csak ehhez mérten tudjuk értékelni a hallottakat és az épphogy-látottakat, az viszont elég biztosan kijelenthető, hogy az ilyenfajta események megrendezésére nem a Papp László Sportaréna a legmegfelelőbb hely. Ahogy a nevéből is látszik, ez egy ARÉNA, ahol SPORTeseményeket szoktak rendezni. Tehát minden szék a küzdőtérre néz. Nem a mellékesen odahelyezett színpadra. Ha a színpaddal szemben ülsz és nem törik ki a nyakad, akkor messze vagy, ha közel ülsz, akkor mindent oldalról látsz (ami nem akkora baj, ha a dolgok 50%-a, vagyis a film, nem egy lapos vásznon zajlik a színpad fölött.) A küzdőtérhez képest magasan van a színpad, tehát a zenészeket onnan se látni jól… Szerintem érthető, hogy mit nem értünk a hellyel kapcsolatban.
Ha a zenészek a küzdőtéren ülnek, és fölöttük van két-három irányba kivetítve a film, akkor egy szavunk nem lenne, mert akkor mindent jól látni. Vagy akár még az is megtette volna, ha a zenészek ott vannak, ahol voltak, csak veszi őket pár kamera, amiknek az élőképét egy másik kivetítőn követhetjük. Ez sokat dobott volna az élményen, ugyanis, ha a filmet már kívülről tudod, lehet, hogy jobban érdekel az, hogy is néz ki, amikor a kedvenc dallamaidat játsszák. Esetleg évek óta filózol, hogy annál a bizonyos jelenetnél melyik hangszer vagy hangszerek szólalnak meg… na, ezekre nem nagyon kaphatsz választ, csak ha nagyon közel ülsz és távcső is van nálad. Valószínűleg ezek voltak a drága helyek.

A jegyeinket 12-13 ezer forintért árulták eredetileg, de mi töredékáron jutottunk hozzá az utolsó pillanatban. Elképzelhetőnek tartjuk, hogyha teljes árat fizettünk volna, egy picit csalódottan sétálunk ki az előadásról, így azonban nem hagyott kifejezetten rossz szájízt maga után a dolog. Jó élmény volt, csak a zenészek látványa nélkül egy picit túlságosan is olyan, mintha egy kertmoziban ültünk volna nagyon messzire a vászontól.

Mellékes szőrszálhasogatásként talán még felhozható, hogy az általunk kifejezetten várt kantina jelenet alatti jizz számokat nem élőben adták elő. Nem vártuk, hogy meghívnak egy rakás bith-et kloo kürttel felszerelkezve, az is megfelelt volna, ha egy klasszikus zenei átiratot hallunk. No mindegy.
Lényeg a lényeg, hogy szinte az összes negatívum a helyszín és a szervezés számlájára írható fel, de attól még sajnos ott vannak azok a negatívumok.

Végezetül, így nézett ki a koncert kezdete Ausztráliában:

Németországban:

És nálunk:
(Saját felvétel, így elnézést kérünk a minőségért. :D)

Ráadásképpen itt az utolsó jelenet és a végefőcím egy másik néző szemszögéből:

A saját képet és videót készítette:
Aradi Mihály

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s